A kormány széleskörű társadalmi egyeztetést követően elfogadta az Európa-politikai stratégiát - a külügyminiszter nyilatkozata a kormányszóvivői sajtótájékoztatón
A stratégia tulajdonképpen annak a végiggondolása, hogy az új helyzetben, ahol most már a kibővült Európával számolunk, ahol a tízek csatlakozása után újabb két ország vált európai uniós tagállammá, mi lenne az, ami a magyar érdekeknek megfelel, és mi milyen Európai Uniót szeretnénk. A hosszú dokumentum néhány markáns megállapítását szeretném most kiemelni.
Egyrészről azt mondjuk, hogy szerintünk az Európai Unió politikai projekt. Nagyon hangsúlyosan, tehát nemcsak és kizárólag, vagy nem is csak elsődlegesen gazdasági együttműködésről szól, hanem a közös értékekről és a nekik megfelelő politikai döntésekről, amelyek meghatározzák az Európai Unió jövőjét. Tudjuk, hogy különböző vélemények vannak az uniós országok között, ki, mire helyezi a hangsúlyt, mennyire szeretne szorosabb vagy kevésbé szoros együttműködést. Magyarország egyértelműen a szorosabb integráció mellett áll, azon országok közé tartozik, amelyek ezt nagyon következetesen felvállalják. Ahhoz, hogy Magyarország sikeres tudjon lenni, versenyképes tudjon lenni, ahhoz erős, versenyképes és sikeres Európai Unióra van szükségünk, és erre együtt sokkal több az esély. A cél természetesen jó életminőség, biztonság, versenyképesség az állampolgárok számára.
Amikor azt mondjuk, hogy szoros integráció, akkor egészen konkrét dolgokról is beszélünk. Szeretnénk, ha lenne például egységes és erős energiapolitika, amely az energiabiztonságra, az energiaszolidaritásra épül - közösen kidolgozva annak a lehetőségeit, hogy hogyan lehet diverzifikálni, hogyan lehet alternatív forrásokat használni, milyen kibocsátás-csökkentésre van lehetőség, és így tovább.
A kutatásban és fejlesztésben a szorosabb integráció üzenete az, hogy a közös tevékenység sokkal sikeresebb, sokkal hatékonyabb, mintha minden ország a saját területén alakítana ki kutatási-fejlesztési projekteket. Vonatkozik az igazságügyi és belügyi együttműködésekre, ami rendőrségtől a bűnügyekig nagyon sok mindenre kiterjed.
Egyértelműen képviseljük az Európai Unió nyitottságát. Tudjuk, hogy Magyarország számára pozitív volt a csatlakozás, és azt gondoljuk, hogy az Unió legyen nyitott azon európai országok számára, amelyek azonos értékeket vallanak, és vállalják, hogy felkészülnek a csatlakozásra. Ez saját jól felfogott érdekünk is, mert számunkra a régió stabilitása kiemelten fontos. Azt is tudjuk, hogy az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés az értékek elfogadását, beépítését jelenti - túl a jogi vagy jogszabály-harmonizációs lépések megtételén. Azt szeretnénk, ha térségünk stabil régió lenne, és tudjuk, hogy az Európai Unión belül többet lehet tenni a stabilitásért, mintha kívül lennének rajta az egyes országok. Ezért hangsúlyozzuk, hogy legyen nyitott az Unió.
Ebben benne van a magyar nemzet európai keretek közötti újraegyesítése is: nagyon egyértelműen képviseltük korábban is Románia európai uniós csatlakozását, Horvátországét és most a Nyugat-Balkánét, Szerbiáét. Mindig arról beszélünk, és mindig szerepel a szempontjaink között, hogy mindezzel a határon túli magyarok is egyre nagyobb részben válnak európai uniós polgárrá. Már most tulajdonképpen 90 százalékban azok.
Fontosnak tartottuk, és tartjuk minden stratégiai dokumentumnak - így ennek is - az előkészítését és társadalmi vitáját. Ezzel azt is tudomásul vesszük, hogy nagyon sok szereplője van a külkapcsolatoknak; hogy már régen nemcsak a diplomácia és nemcsak a kormány a külkapcsolatok fontos szereplője. Ha azt szeretnénk, hogy mindenki ugyanolyan Magyarország-képet képviseljen kifelé, ha azt szeretnénk, hogy közös víziónk legyen és egy irányba haladjunk, akkor fontos, hogy tudjunk beszélni ezekről a kérdésekről, legyenek lényegi viták. Nagyon sok hozzászólás érkezett, civil szervezetek és a társintézmények részéről is. Mindezeket beépítettük a stratégiába.
Víziónk az erős, integrált Európai Unió, amelyben Magyarország is aktív szerepet szeretne játszani. Korábban úgy merült fel a több sebességes Európa, hogy lesz egy belső kör és egy külső kör. Akkor azt mondtuk, hogy nem szeretnénk, hogy ha így oszlana meg az Európai Unió. Ma ez úgy merül fel, hogy lehessenek megerősített együttműködések az Unión belül. Tehát, ha bizonyos országok egyes területeken szeretnének gyorsabban haladni és szorosabban együttműködni, akkor tehessék ezt meg. Tehessék meg úgy, hogy más is csatlakozhasson hozzájuk, és ne legyenek zárt klubok.
Politikai és teljes integrációról beszélünk, ezen belül arról is, hogy Magyarország a teljes integráció során a schengeni zónához is csatlakozni szeretne. Ez jó eséllyel 2008. január elsejével megtörténik. Természetesen az eurózónához is szeretnénk csatlakozni, és ha további megerősített együttműködések alakulnak ki, akkor ott is van helyünk és szerepünk.
Említettem az értékközösséget. Erről ritkábban szoktunk beszélni, de azt hiszem, hogy nagyon fontos beszélni arról, hogy az euroatlanti értékek meghatározzák a szövetségi hovatartozásunkat, ezek a demokrácia, jogállamiság, a szabadság, az emberi jogok, a kisebbségi jogok érvényesülése.
Azt is mondtuk, hogy az unió alapjogi chartája, amely ezekre az értékekre vonatkozik, legyen kötelező érvényű a reformszerződésben. Azt is gondoljuk, hogy nemzeti érdekérvényesítésünk kerete az Európai Unió: nem ezzel szemben, hanem ennek keretei között szeretnénk érvényesíteni az érdekeinket.
Modernizáció, versenyképesség - ez olyan terület, ahol Magyarország sok szempontból előrébb jár, mint a többi égi és új tagország. Ezért, a reformprogramért, egyre több elismerést kapunk. Tudjuk, hogy ezek nem problémamentes és nem könnyű folyamatok, de ebben Magyarország nagyon komoly lépéseket tett. Ebben a globalizálódó világban az Európai Unió akkor lehet versenyképes, ha szoros ez az integráció. Nagyon komoly versenytársaink vannak.
Konszolidáció és nyitottság - a cél, hogy az azonos értékeket vallók számára nyitott legyen az Európai Unió. Most a Nyugat-Balkánnak van kiemelt jelentősége ebből a szempontból.
A biztonság - Schengen szempontjából érdekes, hogy mindenki ránk figyel majd, hogyan látjuk el a határellenőrzést, ha Magyarország lesz majd délen és keleten az Unió külső határa. Sokszor hangsúlyoztuk, hogy a schengeni csatlakozás politikai döntés és bizalmi kérdés is. Magyarország mindenfajta mutató szerint felkészült.
A biztonságnak van olyan vonatkozása is, hogy a globális szerepvállalásban Magyarországnak is ki kell vennie a részét. A biztonsági kockázatok nem mindig a határainknál vannak, hanem nagyon távoli régiókban is. Ha Afganisztánban jelen vagyunk, és ott próbálunk az újjáépítésben részt venni, az egyformán „szól” Magyarország biztonságáról, a terrorizmus elleni fellépésről, a drogkereskedelem elleni fellépésről és mindenféle egyébről. Szeretnénk, ha ez a fajta integráció is folytatódna.
2007. augusztus 1.